A Dr. Kenessey Albert Kórház- Rendelőintézet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján a következő betegjogokat biztosítja:

- az egészségügyi ellátáshoz való jogot

- az emberi méltósághoz való jogot

- kapcsolattartás jogát

- az intézmény elhagyásának jogát

- a tájékoztatáshoz való jogot

- az önrendelkezés jogát

- az ellátás visszautasításának jogát

- az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát

- az orvosi titoktartáshoz való jogot.

Mi az egészségügyi ellátáshoz való jog?

Sürgős szükség esetén az életmentő, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz való jog alapvető emberi jog, amely semmilyen módon nem korlátozható. Ugyancsak alapvető joga van a betegnek a szenvedés csökkentéséhez, fájdalmának csillapításához, továbbá az  egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A beteg jogosult az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a választott orvos egyetértésével az ellátását végző orvos szabad megválasztásához, ha az ellátás szakmai jellege, az ellátás sürgőssége, illetőleg az igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony ezt nem zárja ki. A beteg kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát is, bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalásával kapcsolatban. Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható. Ha a beteg a más egészségügyi szolgáltatónál történő ellátást nem fogadja el, vagy az ellátás más egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható, akkor a beteget várólistára kell helyezni.

Mi az emberi méltósághoz való jog?

Az egészségügyi ellátás során a beteg jogosult arra, hogy vele tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak, emberi méltóságát tiszteletben tartsák. Az egészségügyi ellátás során a betegen kizárólag a vizsgálatához és a gyógykezeléséhez szükséges beavatkozások végezhetők el. A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni, ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

Mit tartalmaz a kapcsolattartás joga?

A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat fogadni.  A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon. (Súlyos állapotú az a beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, vagy pszichés krízishelyzetben van.) A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, (illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy) mellette tartózkodjon. A szülő nő kérheti, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy - amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki - újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el. A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga. Törvény eltérő rendelkezése hiányában - a beteg jogosult saját ruháinak és személyes tárgyainak a használatára. Megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárjanak. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

Mi az intézmény elhagyásának joga?

A beteg joga az egészségügyi intézmény elhagyására csak speciális esetekben korlátozható. Az elbocsátásról lehetőség szerint legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően a beteget, illetve hozzátartozóját tájékoztatni kell.

Mit tartalmaz a tájékoztatáshoz való jog?

A törvény a betegek alapvető jogává teszi, hogy egészségi állapotukról folyamatosan tájékoztatást kapjanak. Ezen túlmenően a beteget az egyes beavatkozások megkezdése előtt az egészségi állapotával kapcsolatos minden lényeges körülményről tájékoztatni kell, mert a megfelelő tájékozottság képezi alapját a beteg egészségi állapotával kapcsolatos döntéseinek. A tájékoztatás az egyéniesített formában történő teljes körű tájékoztatást jelenti, aminek figyelemmel kell lenni a beteg életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára stb. A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes beteget is tájékoztatni kell, korának és pszichés állapotának megfelelően. A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre, továbbá  joga van megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. A betegnek joga van megismerni az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait is.

Mit jelent az önrendelkezés joga?

A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. E jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve az Egészségügyi törvényben előírt korlátozásokat. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az Egészségügyi törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. A beteg beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Az invazív beavatkozásokhoz a beteg írásbeli vagy - amennyiben erre nem képes - két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.

A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.  Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát az Egészségügyi törvény szerinti személy gyakorolja. A betegnek  joga van arra is, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. Megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.

Mi az ellátás visszautasításának joga?

A törvény a cselekvőképes beteg számára biztosítja az ellátás visszautasításának jogát. Abban az esetben, amennyiben a beteg egészségi állapotában az ellátás elmaradása esetén súlyos vagy maradandó károsodás következne be, a beteg az ellátást csak meghatározott alaki kötöttségekkel megtett nyilatkozatban utasíthatja vissza. A törvény a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő cselekvőképes beteg számára - meghatározott kivételekkel - biztosítja azt a jogot, hogy életmentő vagy életfenntartó beavatkozást visszautasítson. Ebben az esetben a törvény meghatározza azokat az eljárási garanciákat, amelyek biztosítják azt, hogy a beteg önrendelkezési jogát döntése következményeinek teljes ismeretében gyakorolja.

Mit jelent az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga?

A tájékoztatáshoz való jogosultsággal összefüggésben a törvény kiemelten nevesíti az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogát. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal pedig a beteg rendelkezik. A beteg jogosult a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni.

Mit tartalmaz az orvosi titoktartáshoz való jog?

Az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek a beteg ellátása során a tudomásukra jutott egészségügyi és egyéb személyes adatokat bizalmasan kötelesek kezelni, azokat a beteg nyilatkozata által feljogosított személyekkel jogosultak közölni. Ez alól kivételt jelent, ha az adatok közlését törvény elrendeli, vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi azt. A beteg hozzájárulása nélkül az ő további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet. A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik.

Milyen kötelezettségek terhelik a beteget?

Amennyiben a beteg beleegyezési jogát gyakorolva az egészségügyi ellátás igénybevétele mellett döntött, köteles az egészségügyi ellátást a vonatkozó jogszabályok és az intézményi rend keretei között igénybe venni. A beteget ellátása során az ellátását végző egészségügyi dolgozóval való együttműködési kötelezettség is terheli. Ennek értelmében a törvény meghatározza azokat a kötelezettségeket, amelyeket a betegnek az együttműködés keretében teljesítenie kell így: tájékoztatnia kell az egészségügyi dolgozókat mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez, a beavatkozások elvégzéséhez, továbbá mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti. Jogszabályban meghatározott fertőző betegségek esetén köteles megnevezni azon személyeket, akiktől  a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett. A beteg köteles betartani a gyógykezeléssel kapcsolatban az egészségügyi dolgozóktól kapott rendelkezéseket, továbbá köteles betartani a gyógyintézet házirendjét. Köteles megfizetni a jogszabály által előírt térítési díjat és jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni. A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait és nem sérthetik az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogait sem.

A beteg jogainak érvényesítése

A betegjogok érvényesítése körében a törvény az egészségügyi szolgáltató kötelezettségévé teszi, hogy a beteget - illetőleg a beteg egészségi állapotával kapcsolatban a beteg ilyen irányú nyilatkozata, vagy a törvény rendelkezése alapján nyilatkozni jogosult személyt - egészségi állapotától függően az egészségügyi szolgáltató intézménybe való felvételekor, illetve ellátása előtt a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségéről, valamint az intézmény házirendjéről részletesen tájékoztatnia kell. A beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - a panasz kivizsgálása érdekében - más szervekhez forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni.

A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő rendezését.

Ki az a betegjogi képviselő?

A betegjogi képviselőnek igen fontos szerepe van a különböző problémák egészségügyi intézményen belüli megoldásában, illetve a peres ügyek megelőzésében. Segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, közreműködik a beteg panaszának megfogalmazásában és kezdeményezheti annak kivizsgálását, írásbeli meghatalmazása esetén ő tesz panaszt, illetve rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokról és azok érvényesüléséről az adott intézményben. A betegjogi képviselők a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány alkalmazásában működnek.

Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet,  Fsz. 3. szoba

2660. Balassagyarmat Rákóczi út 125-127.

A várakozás elkerülése  érdekében kérjen időpontot telefonon !