Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.

Idézett hozzászólás:

Aki néz televíziót, olvas híreket sajtóban, vagy neten, többször találkozhatott önsajnálatba merülő kórházakal, ahol panaszkodnak rossz minőségű az épületre, elavult a műszerekre, és egyéb problémákra. Sok esetben azonban a kórházi ápolás szintjén nem ezeknek a dolgoknak a felújítása, vagy cseréje eredményezne jelentős változást. Kivételek persze vannak. De sajnos ez a történet is inkább a negatív példáról szól. Az köztudott, hogy egyes helyeken a rendelő ajtajáva egyidőben a zsebek is nyílnak. Az is, hogy ezt sajnos az orvosok nagy része fordítva gondolkozik, és előbb szeretne Szent Istvánnal vagy Deák Ferenccel találkozni (több példányban), mint egy szót is váltani a beteggel. A Hippokrtatészi esküben ugyan nem szerepel, hogy nem fogadok el pénzt a gyógyításért (az főleg nem, hogy ELŐBB), de az benne található, hogy idézem; ”Diaetetikus rendeléseimet képességem és szándékom szerint a betegek hasznára fogom elvégezni, nem pedig ártalmára és kárára”. Igen, - gondolná az ember – hiszen itt életekről van szó, és orvosként senki sem engedheti meg magának, hogy ezt játékszernek tekintse, és hanyagul, vagy nem megfelelő odafigyeléssel végezze munkáját. A balassagyarmati Kenessey Albert Kórház azonban nem tartozik ide. Az épületet szépen felújították, az új szárnyat amely a nőgyógyászati és gyermekosztályi részleget is magába foglalja 2008 decemberében adták át. Felszereltségében nem tudom mennyire jól felszerelt, nem is erről szól ez a történet. Hanem arról, hogy az ember élet már sajnos nem számít annyira ebben az épületben, mint egy normális ember gondolná. Feleségemmel a tavalyi évben szántuk el magunkat, egy teljes család megalapozására. Elterveztük az esküvőt, és azt is, hogy utódot szeretnénk. Ma már ez is nagy szó, hogy valaki ilyen helyzetben gyereket vállal. Mielőtt azonban bármibe is belefogtunk volna, orvoshoz fordultunk. Gyakorlatilag rendben haladt minden, a pici a tervezettnél előbb fogant meg, de nem baj, pont így alakult jól a dolog. A feleségemet azonnal betegállományba vették, mivel valami ragasztó anyaggal is dolgozott. Rendszeresen jártunk védőnőhöz és terhesszűrésre, valamint UH-ra. Már ekkor bosszantott a dolog, hogy a terhesszűrés 8 órai kezdet helyett általában fél 9 körül kezdődött, és rövid megszakításokkal volt átitatva (amikor valamelyik doki épp privát betegeivel foglalatoskodott). Őket többnyire a nagy ”Nem bejárat” feliratú ajtón hívták be rendszerint soron kívül és gondolom nem ingyen. Volt is nagy méltatlankodás a rendes váróban. Maga az UH vizsgálat is 10 óra helyett jóval később kezdődött. Minket területileg dr Pap András kellett, hogy vizsgáljon. Köztudottan jó orvos a maga szakterületén, bár jobban tenné, ha inkább kombájnnal járna dolgozni, hisz nála nagyobb paraszt-bunkó embert még nem hordott hátán a föld. A terhesség tizen kettedik hetében a feleségen kérdésekkel átitatva ment a rendelésre. Ez természetes, hisz első gyermekünkről lesz szó, és ki máshoz intézzük kérdéseinket, mint ahhoz, akinek ez lenne a hivatása. S, ha már jó szakorvosról van szó, biztosan korrekt válaszok vannak a tarsolyában. El is kezdte volna a kérdések feltevését, de Pap doktor szokásos vontatott hangján kijelentette; ”Vizsgálat közben nem beszélünk!”. Jó, rendben – gondolta nejem – és türelmesen megvárta a vizsgálat végét. Ekkor újra neki vesekledett és megkérdezte; ”Most már lehet kérdezni”. A válasz határozott és - egy orvostól - meglepő; ”NEM!” volt. Részemről nem is véleményezném a dolgot, hisz egy ilyen cselekedet önmagáért beszél. Csupán felvetül a kérdés, hogy a beteg ki máshoz forduljon problémáival, kételyeivel, és kérdéseivel, ha nem a szakorvoshoz? Ugy látszik Balassagyarmaton senkihez. Lévén el felejtettük pénzzel megoldani Pap doktorúr nyelvét. A dolgok folytak a mederben annak rendje és módja szerint. Jöttek a rendszeres orvosi vizsgálatok, védőnői látogatások, stb. A helyzet már az idén – 2009-ben – fordult drámaira. Ekkor már az új épület volt a nőgyógyászat és a szülészet helyszíne. De téved, aki azt hiszi a kórházfelújító program Balassagyarmaton a jobb környezet mellé jobb orvosi ellátást is vár. Január 5-én kellett a terheléses vércukor tesztet megcsinálni. Ehhez levették a vérmintákat, majd pénteken (jan 9) telefonáltak, hogy az eredmény jó, de baktériumot találtak a vizeletében. Ezért behívták hétfőre. Hétfőn amúgy is bementünk volna, mert egyéb panaszokkal is felléptek Eléggé fáradékony lett és a szíve is fájni kezdett. A védőnő pedig a csütörtöki látogatásnaál kérte, hogy a 8kg-os hízást és a magasabb vérnyomást is említse meg. Dr Szép József jóhírű nőgyogyász. Megbízható szakorvos volt számunkra. A 8kg-os hízást nyugtázta, és közölte, hogy az alkatával 17kg-s hízásig nincsen gond. A vérnyomás a még elengedhető értéken mozgott (145/90), a vizeletben talált baktériumra pedig Semicilin-t írt fel. Megnyugodtunk. Nem kellett volna. Orvosi baklövésnek tartom, hogy jobban nem járt utána a dolgoknak. Mivel otthon mértük a vérnyomását, láthattuk, hogy fokozatosan mászik magasabbra az érték. Két hét múlva (jan 26-án, hétfőn) újra elmentünk Szép doktorhoz, akkor már 150/100 körüli értékekkel, erős szívfájással, és állandó derék fájdalmakkal. Fáradékony volt, de aludni nem bírt. Hétfőn fél kilenckor érkeztünk a rendelő elé. A 9-kor kezdődő rendelésre a doki fél 10kor sétált le. A panaszok hatására végre - úgy tűnt - jobban utánnajárnak a dolgoknak. Elküldték vérvételre, amit a kései rendelés kezdés miatt már nem nagyon volt esély megcsinálni, valamint csütörtök reggelre beutalták őt. Persze beutalót nem kapott. Szerdára meg lett az eredmény, túlzott fehérjemennyiség a vizeletben. Csütörtökön megjelent a kórházban, szép szobákban (de kényelmetlen, régi ágyakon) elhelyezték, majd elkezdték küldözgetni rendelésekre. Csütörtökön ctg és szemészet. Eredeti terv szerint mennie kellett volna a belgyógyászatra is, de végül mégsem küldték le. Péntek reggel leküldték UH-ra is, és ismét egy ctg-re. Ekkor a vérnyomása már 160/100 volt. Este 6-kor kezébe kapta a kórlapját, és leküldték egy újabb UH-ra. Kedvenc orvosunk Pap András keze alá. A várakozási idő alatt belenéztem a dolgaiba. A lázlapon csütörtökön két érték szerepelt, pénteken három. Mindhárom 160/100. Felírt gyógyszernél csütörtökön 2x1 Dopagin, amit péntekre 3x1-re növeltek. UH papiron a beutaló diagnózisnál a következő sor olvasható: ”Jóslófájások a 37. terhességi héten vagy azután.” A vizsgálatot Kreucz Mária végezte, és mindent rendben talált. Legalábbis a lapon nem volt jele problémának. A vizsgálatra szivesen bementem volna én is, de a ”Magát nem nézzük meg” mondat határozott elutasításnak tűnt. Feleségem a rendelőből már nem tiszta tekintettel jött ki. Zokogott. Bármennyire is bunkó egy orvos, de legalább ő kiszúrta azt, amit hetek óta senki nem is gyanított. (Talán a védőnőt leszámítva). Terhességi mérgezés lépett fel, ami rámenz a méhlepényre és a köldökzsinórra is. Nagyon nagy a veszély. A neten utána lehet nézni, mik ennek a toxémiának a jelei. Csak néhány: Hányinger, fáradékonyság, alvászavarok és általános rossz közérzet, magas vérnyomás, fehérjevizelés. Innen kapkodás kezdődött. Szakács doki helyet intézett Pesten a MÁV kórházban, gyorsan beadtak egy tüdőérlelő injekciót, ami a baba túlélési esélyeit próbálja majd javítani. Sikerült mentőt intézni. Feleségemmel összepakoltattak, de szegény már jókora sokkban volt. Erre előáll az egyik nővér, hogy jön vérnyomást mérni. Itt már bennem is elpattant néhány idegszáll, és nem álltam meg szó nélkül. Minek mérnek vérnyomást mikor teljesen felzaklatott állapotban van? Hát nem is lett alacsony. Gyorsan aláiratták a kórlapot, de semmilyen eredményt nem adtak ki. Kezdve a terheléses vércukorral, az elmúlt két nap UH leleteivel, ctg-ivel. El kezdték keresni a szemészeti leletet is, mire a nővér válaszolt; ”Mindjárt kinyomtatom”. Nem probléma végülis alig 36 órája volt a szemészeten, és abban is csak a hajszálerek beszűkülése volt a megállapított diagnózis, ami úgy tudom megintcsak a toxémia egyik alapvető jele. Főleg, hogy a méhlepényben is ugyebár a hajszálerek elzáródásáról volt szó. Pesten rögvest infútiót kötöttek rá, és azonnal teljeskörü vizsgálatokat tartottak (este 8 körül). Néha ők is a fejüket fogták, hogy mit csináltak itt Gyarmaton vele, és, hogy hogy nem vették ezt itt észre. (Hasonló fejfogás tapasztalható a SOTE-n is, ahova Balassagyarmatról az esetek 90%-ában felküldik az embereket rossz AFP teszt eredménnyel). Estétől folyamatosan csepegett a Ringer, ami mellé egy adag Magnézium is társult később. Ezek mellett napi háromszor kapott 2 Dopegit-et, meg két másik gyógyszert. Nettó 20 óra alatt 128/87 környékére normalizálták a vérnyomást. Óránként (ha nem sűrűbben) mérték a vérnyomását, ami a gyarmati kórháznak sem lett volna egy fárasztó és költséges megoldás. Folyamatosan figyelték, kérdezték, hogy hogy érzi magát. A vizsgálatokat ott végezték, nem küldözgették máshova. Este kapott még egy tüdőerősítőt. Délután volt még egy UH is amin rendesen leellenőriztek mindent. Kierült végre az is, hogy kislány lesz. Vasárnap jó és rossz hírek jöttek váltakozva, hogy talán sikerül még nyerni egy napot, de végülis maradt az a verzió, hogy hétfő délelőtt császározni kell. Szorgos előkészületek után egy 8-10 fős team várta a műtőben, akik között volt aki csak a babával foglalkozó koraszülött-es volt. A műtét sikeres volt, a baba felsírt és alapos előkészületek után át is került a koraszülött-intenzívre. A feleségem szívritmusa megzavarodott egy időre, de később helyreállt. Persze nem vitték el a szobájába amíg nem nézte meg kardiológus, belgyógyász, és amíg nem állt rendesen helyre a szívritmus. Másnap már velem együtt totyogott át, hogy végre Ő is láthassa a pici lányunkat. Akiért nagyon hálás vagyok MÁV kórház szülészeti és a korszülött osztály dolgozóinak. Azt, hogy a balassagyarmati Kenessey Albert kórháznál bárkit is elmarasztalnának számonkérnének emiatt az eset miatt nem is remélem, gondolom ott ahol annyira nem számít egy ember élet (legyen szó 80, 60, 30 évesről, vagy egy még meg nem született babáról) a vezetés sem sokban különbözik az ott dolgozóktól. Ahhoz, hogy itt a kórházi ellátás normális szinten legyen nem az épületet kellett volna felújítani, hanem lecserélni az összes orvost, ápolót, nővért. Tudom ebben az esetben nem számít, de tavaly közel 160-165 ezer forint TB járulékot fizettünk. Nem gondoltam volna hogy ilyen ellátást kapunk. Ha a teljes egészségügyi ellátában nem is, de a balassagyarmati kórházban igencsak megingott a bizalmam. Amúgy is furcsáltam, miért van az, hogy a rendelőből úgy nem jön ki ember, hogy ne lenne egy recept a kezében, mintha minden panaszra kötelező lenne gyógyszert szedetni a beteggel. De az már egy másik történet. Az enyém ha arra nem is jó, hogy az ellátás színvonala ennek hatására javuljon, és legalább megközelítse a normális szintet. Arra talán megfelel, hogy tanulságul szolgáljon másnak is, aki gyermeket tervez és egy apró életet magzati korban ezekre a gyógyítást tanult, diplomával rendelkező, ESKÜT TETT emberekre bízza!!!!!!

Bejegyzés:

Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:
	Súgó

2009.09.29. 17:21 Rebeka

Kedves Babivali! Mintha kicsit szigorú lennél,nem?Azt nem tudom,hogy az orvosok igazából mennyi hálapénzt kapnak.De azt bizton állíthatom,hogy anővérek nagyon nagy része szinte SEMMIT!!!Ritkán megesik,hogy kapunk egy olcsó bonbont,vagy \\\\\\\\\\\\\\\"fűrészporos\\\\\\\\\\\\\\\" kávét,de általában még ezt sem.Ezt nevezed Te paraszolvenciának??De tudod mit?Nem is vagyunk ráutalva!Többet érne százszor,ha a kedves beteg,aki napokig itt feküdt,hazamenetelkor annyit mondana,hogy :köszönöm szépen!Csak sajnos már ez is egyre ritkább,sokszor köszönni is elfelejtenek!Bezzeg amikor legközelebb baja van és bejön,mindjárt azzal kezdi:\\\\\\\\\\\\\\\"Megismer nővérke,itt feküdtem a múltkor?\\\\\\\\\\\\\\\"Úgyhogy Te se vegyél egy kalap alá minden eü-i dolgozót,és ne számolgasd a kezeden,hogy hány tisztességes és rendes van köztünk! Ami pedig a rendeléseket illeti,abban valóban van igazad,csak azt nem látják sokszor az emberek,hogy az orvosnak előbb le kell vizitelnie az osztályon,utána tud lemenni szakrendelni.Arról pedig,hogy  miért van ilyen szakemberhiány az eü-ben,a kormányt kellene számonkérni! Üdv mindenkinek!

2009.09.24. 18:03 babivali

Igaza van mindenkinek akik ide irtak,csak az a baj,hogy ha az orvosok és a nővérek  több  millió fizetést kapnának akkor is elfogadják a hálapénzt és  és elvárják, nem fogják soha az életben visszautasítani. Sajnos ebben a rendszerben született mindenki. Teljes magyar népcsere kellene ahoz,hog y ez megváltozzon. Én tisztelem azokat az egészségügyi dolgozókat akik ezt megis érdemlik,csak azok  sajnos kevesen vannak. Én is eü-t végeztem de csak rövid ideig dolgoztam benne,mert ilyen amilyen az eü.Amikor  kivan irva,hogy a vizsgálat kezdete 8 óra akkor nem 10 orakor kell elkezdeni a rendelés ,persze,hogy felmegy az ember vérnyomása. Bgyarmaton minden rendes kezdő orvost kicsinálnak,volt benne tapasztalatom. Az egy kezemen megtudom számolni,hogy hány igazi eüs dolgozó van a körházban. Sajnos sokat tapasztalom ezeket a dolgokat amiket  leirtam.

2009.06.24. 10:09 rilla

Jó napot Kívánok. Itt a hozzászólások többsége a "szülészet-nőgyógyászat"- részlegről szólt Én, szemény szerint senkit nem bántottam meg. Tisztelem és becsülüm az egészségügyben dolgozókat!!

2009.06.18. 11:52 primeri nurs

Kedves Kolléganő!!! Nagyon egyetértek a hozzászólásoddal így van mi nem cselédek vagyunk!Tessék minket megbecsülni!Nem könnyű 30 beteget egyedül ellátni mindenkinek megfelelni!Főként a kedves hozzátartozóknak akik rá sem hederítenek az idős szüleikre amíg otthon vannak de bezzeg amikor a kórházba bekerülnek,ők az aggódó gyerekek!Ez így van az estek 90%-ban!

2009.05.24. 15:49 Rebeka

Kedves Olvasók! Én 20 éve az egészségügyben dolgozó ápolónő vagyok. Olvastam a véleményeket és néhány dolgot szeretnék közzétenni.Először is,mint bárhol máshol,itt sem lehet általánosítani.Itt is dolgozik mindenféle ember.Mi is leterheltek vagyunk,kevés pénzért és még kevesebb megbecsülésért dolgozunk!Néha lehet hallani,hogy\\\"minek megy az ilyen nővérnek\\\"megjegyzést.Az igazság az,hogy néhány év múlva nyugdíjba mennek az idős nővérek,s mivel nővérképzés nincs,vajon ki fog dolgozni?A munkanélküliből átképzettek?Hát köszönöm szépen,én nem szeretném ezt kipróbálni!De azt sem hiszem,hogy a betegek örülnek majd nekik!A másik dolog,hogy a betegek többsége mindent maximálisan elvár,neki mindenhez joga van,de kötelesséne csak a legritkább esetben.Márpedig a \\\"nővér\\\" és a \\\"cseléd\\\" nem azonos fogalmak!!!Ahogy sok beteg ezt hiszi és viselkedik!Persze,mivel ezt a hivatást választottuk,sok türelemre,empátiára,kedves-biztató szavakra van szükség a beteg emberrel való kapcsolatunkban.Ám mivel mi is csak esendő emberek vagyunk,nem mindig sikerül ezt jól csinálnunk.Azt azonban a magam és a kolléganőim nagy többségének nevében elmondhatom,hogy nekünk ez a szakma a HIVATÁSUNK,amit szívvel-lélékkel,a betegek gyógyulásáért folytatunk.Szomorúan tapasztalom,hogybár a pozitív visszajelzés jóval több,mint a negatív,mégis a negatív dolgokon rágódunk többet.Az a véleményem,hogy ha a betegek kicsit magukba néznének,és nem mindig az orvos és a nővér lenne eleve a hibás minden dologban,más megvilágításba kerülne sok minden az egészségügyben is.Üdv mindenkinek! Rebeka

2009.03.28. 12:52 rilla

Oli: Persze, hogy megértettük egymást:) Minden jót nektek is.

2009.03.28. 12:47 oli

rilla:Köszönöm a gratulációt,én is hasonlókat kívánok nektek!És bocs a felháborodásért,de amint olvastam megértettül egymást!Minden jót!

2009.03.28. 12:28 rilla

Szia Oli. Sajnálom, de az említett orvosnak ilyen a stilusa.  Meg lehet szokni, bár én nem kaptam "megjegyzéseket" tőle egyszer sem. Jó, van úgy hogy viccelődik de az csak vicc. Örülök, hogy nem lett semmi baj, és egészséges kislányotok született. Nekem is van egy 4 éves kislányom, akit ő segített a világra, mert császározott.  Hát igen az utolsó napok egy kismamának már elég megterhelő tud lenni. Mint lelkileg mint testileg. Én is így éreztem magam, főleg hogy nekem már a programozott császár előtt egy héttel be kellett feküdnöm. Én is ingerlékeny voltam, és ha egy másik orvos mondott volna nekem ilyet én is kiakadtam volna.  De a lényeg, hogy egészséges:-) Gratulálok hozzá

2009.03.28. 12:18 oli

rilla:igen van családom!!! Az említett orvos,a terhességem utolsó hetében azzal állt elő(mivel aznap az orvosom nem volt mellettem,igy sajnos ő vizsgált a viziten)hogy meghalhat a magzat 130/85-ös vérnyomással.Az egésszel csak annyi volt a gond,hogy a terhességem alatt végig rendben volt minden.Érdekes módon,rá három napra egészséges kislánynak adtam életet,mindenféle komplikáció nélkül.Nem tudom mire volt jó az hogy ilyet mondjon nekem az utolsó napokban,elég volt nekem a magam baja,nem kellett volna még ilyennel idegesítenie!Ennyit a mélyen tisztelt doktor úrról! Erről van szó!

2009.03.28. 10:46 rilla

Oli: Én, nem támadtam le őket. Csak az nem tetszett, hogy a férje leírta a orvos nevét. Mert azért ezt a hozzászólást meg lehetett volna oldani név vélkül is. Mert gondolkozzunk el rajta, ha valaki ide betéved és pont az a doki az orvosa, akkor mit fog godolni?!  Akiben eddig megbízott és csak a jót látta benne?!  Az elmített orvossal nincsen semmi probléma egy jó hírű szülész-nőgyógyász! És akármilyen is "volt velük" ő vette észre a bajt, lehet ha akkor nem ő van az uh-ban akkor nem is veszi észre senki. Szóval neki is köszönhető, hogy felkerültek Budapestre.  És szerintem nincsenek ellenmondásiam a hozzászólásaimban!!!!  Neked már van családod? Kíváncsi lennék a te vélemyényedre is.

2009.03.28. 10:18 oli

rilla:ha ismered Lynx-éket,akkor miért támadtad le őket a 2009 03.16-i hozzászólásogban?????? Ellentmondásos hozzászólásaid vannak vannak!!!!

2009.03.28. 08:45 rilla

Szerintem meg mindenki egyforma bánásmódot kap. Lynx -ék esete sajnos nem mindennapi, nem is értem, hogyan fordulhatott ilyen elő. De, a lényeg hogy az anyuka és a baba is jól vannak. Más nem számít nekik. Az bizotos ha lesz tesó nem a Balassagyarmati Kórházba jön az anyuka terhesgondozásra illetve szüléstre. Oli: Sajnos minden orvosnak van "privát" betege nem csak egy szülész-nőgyógyásznak. Ez, más olsztályon is előfordul. Szeritem már mindenki adott pénzt egy orvosnak, szerintem te is.

2009.03.27. 18:42 oli

az ilyen privát betegek miatt nem kap megfelelő bánásmódot az aki nem tömi a zsebet!

2009.03.27. 18:39 viol

privát=zsebet tömködő(ugyebár)

2009.03.27. 17:03 szöszi

Ahelyett, hogy ócsároljuk az adott orvost, inkább mondjunk róla valami jót is, mert tudom, hogy van jó tulajdonsága is. Én, is nála szültem és megvagyok vele elégedve, egyettértek rillával. Én privát "betege " voltam/ és vagyok is.

2009.03.27. 15:59 rilla

Kedves olvasók Bibi: Hát, én nem tudom de én " nem pénzeltem " az  orvost akiről szó van, és így is mindenben a segítségemre volt. Nem tudom, lehet a szimpátia miatt? Jó, lehet ez rossz példa, neki mindenkivel foglalkoznia kell ha kap "hálapénzt" ha nem.  Lynx-ék jól vannak, szépen növöget a pici lányuk. Én ismerem őket. És tényleg hidjétek el a "piskóta"aki ezen a véven írt, nem az adott orvosa akről mi beszélünk:-)Legalább is nagyon merem remélni......

2009.03.27. 12:23 bibi2

Teszem hozzá,elvileg az egészségügy van értünk,nem pedig mi érte!

2009.03.27. 11:42 bibi2

Kedves Piskóta!!! Talán ön egy tökéletes ember? Nagyon érdekes a felháborodása!Még ön is kerülhet ilyen helyzetbe,mondjuk a protekció rengeteget számít a mai világban.!!!Főleg ha az ember ilyen tökéletes és makulátlan mint őn. Hogy jön ahoz hogy ilyen jelzőkkel illessen egy olyan embert aki a maguk hibájából(biztosra veszem hogy ön egy egészségügyi dolgozó) majdnem elveszítette a gyermekét!!Inkább mosakodnia kéne,mint ócsárolnia! Hát szégyelheti magát!

2009.03.27. 11:29 bibi2

U.i: Szeretnék Lynx feleségének és kislányának nagyon jó egészséget kívánni,nem lehetett egyszerű ilyen dolgokon keresztül menni!

2009.03.27. 11:27 bibi2

null

[33-14] [13-1]